Székelyszabar község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Mohácsi kistérség
Lakosság: 644 fő
Terület: 15.48 km²
Népsűrűség: 41,6 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 69

Fekvése

Baranya megyében, Mohács közelében, attól északnyugatra található.

Története

Az először 1389-ben Zabar néven említett település a törökök kiűzését követően Károly főherceg birtoka lett, ezért akkor Hercegszabar volt a neve.

A Székely előtag a falu német lakossága egy részének kitelepítését követően a helyükbe érkezett székelyekre utal. A település a török hódoltság, illetve a 17. század végére elnéptelenedett. 1930-ban 32 magyar, 1048 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A második világháború után megváltozott a lakosság összetétele, s az 1970-ben a felvidékiekkel és székelyekkel együtt már 502 magyar és 479 német élt itt. A falu egykor a bellyei uradalomhoz is tartozott, 1925 és 1950 között pedig a kölkedi körjegyzőséghez, így az anyakönyvet is ott vezették. A Szabar helynév alapjául a Sobor személynév szolgált.

A község egyedi, különleges címerét egy 1746-ból származó pecsétnyomó mintázata alapján készíttették, s így az ábrája nem a megszokott, a lakosság foglalkozására utaló jel, hanem Szűz Máriát tünteti fel, fején koronával, glóriával, kezében jogarral, ölében a kis Jézussal. Miután a régi, baranyai pecsétek közül egyedül a szabarin a körirat rövid német szavakkal „Mária segítsége Szabar kínjaira” gondolatot is tartalmazta, a mai címert a heraldikai hagyományoknak megfelelően egy latin felirat fogja körül, amely a fordítás szerint azt fogalmazza meg: „Mindig szükség van fáklyára”.

Nevezetességei

római katolikus templom

A község templomát 1806-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Főoltárát Olaszországból hozták 1927-ben. A régi főoltárt a templom oldalfalán helyezték el. 1977-ben festve lett, 1980-ban szembemiséző oltárt kapott carrarai márványból.

A templom mellett két kápolna van. Az egyik 1877-ben épült Szent Rókus tiszteletére, a másikat, amely ma műemlék jellegű, a Kálvárián alakították ki 1882-ben és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel.

Nagy tölgyfa

A hagyomány szerint Székelyszabar Nagy tölgyfa nevű helye egy védett faóriásra utal. Kétszáz évesre becsülték. Többször villám csapott bele és elszáradt. Az 1970-es évek közepén kivágták. E helyhez kötődik a csóvagyújtás népszokása. A farsangvasárnapot követő vasárnap a legények hosszú rudakra sáscsóvát, nádcsóvát vagy szalmacsóvát kötöttek. Alkonyatkor kivonultak a dombokon álló két nagy fához. Ott meggyújtották a csóvát és körbeforgatták. A lakosság az udvarokból figyelte őket. Egyesek szerint ez azt jelentette, hogy legyen termékeny a határ, ne legyen jégeső, amerre a tűz világít és amerre a füst száll. A szokás kultikus célja már elhomályosult.

Vaskapu

A település Vaskapu nevű külterületi részéhez a magyar történelem egy eseménye kötődik. Pesty Frigyes, a 19. század neves tudósa szerint "itt állott 1526ban 300 pétsi diák őrt a török ellen". Ete János volt mohácsi helytörténész véleménye alapján "a hagyomány szerint Vaskapu neve onnan származik, hogy 1526-ban a pécsi egyetem hallgatói itt, mintegy vaskapu álltak ellen a töröknek". E részt nevezik Süssloch-nak is. Valamikor a katonaság lőtere volt. Az itteni csárda közelében még a 18. század végén vagy a múlt század elején jött létre a német kistelkesek települése.

Következő községek

További községek